Nov. 16-án a csíkszeredai Kriterion Házban a Svédországban élő Kasza Imre képzőművész Csak a beérés ideje a biztos /Alutus Kiadó, Csíkszereda/ című könyvét ismertették, majd megnyílt a művész festészeti tárlata. Kasza Imre itthon van Csíkszeredában, pályafutása itt kezdődött. Könyvében az élet nagy kérdéseit feszegeti, helyenként verssé sűrűsödő vallomások olvasható benne. /Ferencz Imre: Könyvbemutató és kiállítás a Kriterion Házban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./
2004. november 24.
Nov. 23-án Csíkszeredában ünnepélyes átadták a Székelyföld kulturális folyóirat díjait. Az idei kitüntetettek: Gagyi József társadalomkutató; Vida Gábor és Nagy Koppány Zsolt prózaírók. Idén osztották ki először azt a díjat, amelyet a határon túli alkotóknak szánnak. Az idei és egyben első díjazott Bella István magyarországi költő. Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője üdvözölte a jelenlévőket, majd elhangzottak a laudációk. /Ferencz Imre: Székelyföld-díjak hetedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./
2004. december 7.
A magyarországi népszavazás eredménye miatt a határon túli magyarság szenved, mert nemzettudata erősebb, mint az anyaországiaké. „Ennek a nemzeti önbecsülését, méltóságát vesztett ateista-kommunista kunbélás, rákosis, kádáros biológiai tömegnek a döntését láthattuk vasárnap.” Ezen diagnózis alapján lehet csak egy új nemzeti stratégiát kidolgozni. /Ferencz Imre: Történelemben zajlunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./
2004. december 18.
Ferencz Imre verseiben hajlíthatatlan konokság van, a székely tájnak és embereinek elkötelezett költője. Megjelent válogatott verseit összegyűjtő Tenyerem, hazámban /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2004/ című kötete. Ferencz Imre a kisemberek világához és a székely tájhoz kötődik, a kiszolgáltatottak és az örök reménykedők problémáit ismeri, írta róla Bogdán László. /Bogdán László: A kiszolgáltatottak és az örök reménykedők. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./
2004. december 22.
Hetvenötödik életévében meghalt Szabó Gyula író /Homoródalmás, 1930. szept. 11. – Kolozsvár, 2004. dec. 21./. A Gondos atyafiságot huszonöt éves korában írta, s azóta regények folyama áradt a tollából. Legutóbbi kötete a Kényszerpályák címet viseli, alcíme: Emlékek egy letűnt írói idő elejéről és végéről. Idén Homoródalmáson, a szülőfalu templomában átadták neki a Hargita megye díjat. /Ferencz Imre: Elhunyt Szabó Gyula (1930–2004). = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 22./ Ismert munkái: A sátán labdái I-IV. (regény, 1978-1981/. Volt egyszer egy gyermekkor /1979/, visszaemlékezéseit tartalmazza Képek a kutyaszorítóból (I-II. kötet, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001, III-IV. kötet, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2002)
2005. január 13.
Nagykede falucskának két temploma is van, a református és az unitárius. A valamikor háromszáz lelket számláló településen ma csak tizenkilenc ember él. Benedekffy Endre pár évvel ezelőtt költözött haza az apai örökségbe, a szülői házba. Nagykede az emlékezés faluja. /Ferencz Imre: Nagykede – az emlékező falu. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./
2005. február 3.
A 86. életévébe lépett homoródszentmártoni id. Kerekes Péter pár évvel ezelőtt fogott hozzá emlékeinek rövid leírásához. A könyv Sóvirág címmel napvilágot látott. /Ferencz Imre: Az emlékezés sóvirágai. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./
2005. február 7.
A múlt héten a hetvenöt éves Csoóri Sándor költőt köszöntötték a magyarországi sajtóban, tévében. Ferencz Imre emlékezett, hogy harminc évvel ezelőtt Budapesten néhány könyvesboltban Csoóri-verseskönyvet keresett. „Kérem, nincs, mert a pult alól kelnek el a könyvei, a legrövidebb idő alatt!” – mondták az eladók. A Kossuth- és Herder-díjas költő a szellemi és politikai ellenállás képviselője volt az évtizedek során. Költészetről így vallott Csoóri: „Ma a költészet legizgatóbb föladata az, hogy a félrevezetett, a becsapott, a többszörösen is manipulált emberben újra fölébressze természetes ösztöneit és a saját határain túlmutató képességét.” /Ferencz Imre: Februári, zord verőfény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2005. február 11.
A Trianon filmet túlságosan szubjektívnek tartja Ferencz Imre, a lap munkatársa, a film részben dokumentum, részben irodalmi összeállítás. A tévé-vitában a román vitapartnerek fölényesek voltak és nagyvonalúak. /Ferencz Imre: Trianon az Antenán. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./
2005. február 18.
Székelymuzsna Hargita, Maros és Brassó megyék határán található település. Itt él a székelyudvarhelyi Farkas doktor fia és élettársa, Farkas Wellmann Endre költő és Nemes Anna Borbála. Budapesten Endre és Borbála elhatározták, hogy Székelymuzsnán házat vásárolnak, amit korszerűsítettek, otthonossá tettek. Decemberben múlt egy éve, hogy a fiatalok, harmincas életévükhöz közeledvén, kiköltöztek Muzsnára. Ezt megelőzően a faluban létrehozták a Viharsarok Egyesületet, amelynek célkitűzése a mikroregionális fejlesztés, a falu és a térség felzárkóztatása a modern élet követelményeihez és a hagyományok ápolása. Mindezt megfogalmazták a Viharsarok.Erdély.Org honlapjukon. Az eltelt egy év alatt mintegy tíz programot és rendezvényt tudnak maguk mögött, és az elkövetkező időben a faluturizmust szeretnék meghonosítani, ehhez a Székelyderzsen lévő, és a világörökség részét képező unitárius templom ehhez igazi vonzerőt nyújtanak. A számítógép lehetővé teszi, hogy valaki Muzsnán éljen és Budapesten dolgozzon, mert Endre és Borbála könyvet, folyóiratot szerkesztenek az éteren keresztül. /Ferencz Imre: A falu vonzásában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./
2005. március 4.
Az aradi Szabadság-szoborcsoport nincs még bekerítve, mint volt eredetileg. A hajdani oszlopok és a kovácsoltvas-kerítés eltűntek. A szoborcsoport talapzatának egy darabja is hiányzott, amit a restaurátorok a csíkszeredai Dóczy András szobrász-kőfaragótól rendeltek meg. Ugyancsak Dóczy vállalta a kerítés oszlopainak elkészítését is. /Ferencz Imre: Kiegészül az aradi vértanúk szobra. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
2005. március 9.
A december 5-i népszavazás után kiderült, hogy Magyarországon csak másfél millió magyar szolidarizál a határokon kívül élő magyarsággal. A nemmagyar, aki ráadásul a nyilvánosság előtt szónokolt, uszított, most megjelent szégyentelenül, hogy Európáról, a tőkebeáramlásról adjon leckét. Eörsi Mátyás esete Kolozsváron nagy visszhangot váltott ki. Jó, hogy még van egy Erdélyi Magyar Ifjak egyesülete, amely hangot tud adni tiltakozásának és fel tudja mutatni a NEM-et. Persze, ez nem elfogadható, ez nem civilizált, ez nem lojális, ez nem toleráns magatartás, sőt: kirekesztő! Kérdem én, ki rekesztette ki Eörsi Mátyást, ha nem ő önmagát! – írta Ferencz Imre. Februárban 25-én Újhelyi István MSZP-alelnök Csíkszeredában járt. Ráduly Róbert polgármester elmondta: javarészt Újhelyi Istvánnak köszönhető, hogy sikerült előteremteni az augusztus 5-én Csíkszeredában tartandó ingyenes Illés-koncert költségeinek egy részét. Újhelyi „ellenünk agitált”, emlékeztetett Ferencz Imre. Vannak emberek, akik pofátlanok, szégyentelenek. /Ferencz Imre: A szégyentelenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./
2005. március 23.
Március 22-én Csíkszeredában, a Sapientia – EMTE aulájában jeles személyiségek tartottak előadást az európai tapasztalatokról, az erdélyi mezőgazdaság és vidék esélyeiről a csatlakozási időszakban. Glattfelder Béla magyarországi agrárszakértő, európai parlamenti képviselő ismertette a csatlakozást követő kihívásokat. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke /akit nemrég a legnagyobb magyarországi agrárdemonstráció alkalmával naponta lehetett látni a tévében/ beszélt a magyar csatlakozás körülményeiről, a csalódások okairól. Ha nem épül ki az intézményrendszer, ha a kormányok nem veszik komolyan az agráriumot és annak a háta mögött cselekednek – bekövetkezik a dráma. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke és az Erdélyi Református Egyház főjegyzője a veszélyeket vázolta, számos eddigi megvalósítás nem felel meg az EU-s követelményeknek. Sebestyén Csaba, az RMGE elnöke kifejtette, hogy az elsietett csatlakozás Románia esetében felelőtlenség, mert nincsenek meg hozzá a feltételek. /Ferencz Imre: A mezőgazdaság és a vidék esélyei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./ Tárgyalják újra a mezőgazdasági fejezetet, és halasszák el Románia uniós integrációját – kérte a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Sebestyén Csaba Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen tartott nemzetközi szemináriumon. Ellenőrök járták végig a feldolgozóipar egységeit, és kiderítették többek között a LAM Alapítvány által felállított tíz háromszéki kis sajtgyárról és az összes kis húsgyárról, hogy azokra bezárás vár, ha nem képesek technológiai megújulásra, jelezte Kató Béla püspök-helyettes, a LAM mentora. Kolumbán Gábor, a Sapietia regionális és vidékfejlesztési kara adjunktusának előadása szerint a székelység teljességgel felkészületlen az integrációra, azt ennek ellenére a nyugat-európaiak tető alá fogják hozni, mert itt lényegében az EU bővítéséről van szó mindenekelőtt, és nem a romániai beilleszkedésről. /(b. kovács): A székelység felkészületlen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./
2005. április 29.
Jakubinyi érsek nyilatkozatot adott ki, hogy elhatárolódik olyan kezdeményezésektől, amelyek nem egyeztethetők össze a csíksomlyói búcsú vallásos jellegével. Ferencz Imre újságíró szerint a december 5-én tartott népszavazás miatt egyesek szervezni kezdték az Erdélyből elszármazottak találkozóját május 15-re, pünkösdvasárnapra, Csíkszeredában, Hazavárás néven. Az újságíró felszólított: felejtsük el ezt és a hasonló kezdeményezéseket. /Ferencz Imre: A búcsú méltósága. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2005. július 22.
Birtók József, a csíkszeredai Státus Könyvkiadó igazgatója újságolta: eljutottak a századik könyvig. A Státus tíz évvel ezelőtt Ferencz Imre Gyalogszekér című verseskönyvével indult. Birtók József 1980-ban kezdett dolgozni a Hargita szerkesztőségében. 1983 augusztusában a Mikes honismereti kerékpártúra vezetőjeként nacionalista bűnökkel gyanúsították, ezért egy vállalathoz helyeztek át, esztergályosnak. Itt dolgozott 1990-ig, azután a Romániai Magyar Szó munkatársa lett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán szerzett diplomát. Azért választotta a vallásszociológiát, mert meggyőződése, hogy szükség van a hit és a társadalom összefüggéseit értő (szak)emberekre. Bitrók 1995 őszén megvált a Romániai Magyar Szótól és a Szövetség, az RMDSZ folyóirata főszerkesztője lett, majd az 1996-os választások után megvált a laptól. 1997–98-ban a Pro Democratia Egyesületnél dolgozott. 1999-ben döntött úgy, hogy megpróbál megélni a könyvkiadásból. Addig a Státus Kiadó tulajdonképpen egy számítógépet jelentett az íróasztalán. 1999-ben megvették az első nyomdagépet és elkészült 11 saját kiadványuk. Közte olyanok, mint a nagysikerű Kuláksors, Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Garda Dezső: Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban vagy a Gegő Elek-reprint a Moldvai magyarokról. Bérmunkában, másoknak is készítettek kiadványokat Kolozsvárról, Brassóból, Szegedről, Budapestről, Bécsből, Stockholmból és Németországból. A kiadó lassan csíkszeredai értelmiségi műhely lett. Ebbe a műhelybe beletartozik a szegedi Vincze Gábor, a szatmári Bura László, a Linzben élő Vencser László, a csíki-bécsi-budapesti jezsuita András Imre, a már budapesti Beke György vagy Kalmár János, a kolozsvári András Szilárd által vezetett matematikus-csoport, továbbá Garda Dezső képviselő. A kiadó célja az igényesen és tudományos megalapozással megírt művek megjelentetése. Első sorozatuk 1997-ben indult, éppen a Hargita Népe segítségével. A Történetek a fogságból című gyűjtemény indította a Szemtanú könyvek című sorozatukat. Itt jelent meg a Kuláksors is. Boros Ernő faluról falura bejárta Szatmár településeit, s dokumentarista igényességgel 700 oldalban rögzítette a svábok emlékezéseit a „málenkij robot”-ra Volt minekünk jó életünk, van most nekünk jaj címmel. Buzás László könyve, A szekuritáté karmai között című emlékezése iránt egy év alatt nem csökkent az érdeklődés. Fontos szerepet kapnak kiadványaik között a reprintek. A csíksomlyói ferences kolostor kincsei című sorozatuk létrejöttében a legtöbbet Muckenhaupt Erzsébetnek köszönhetik. Gregorius Coelius Pannonius magyarázatai Szent Ágoston regulájához latinul és magyarul 1537-ben jelentek meg Velencében. A XIX. században egy példányt ismertek a világon, a XX. században azt hitték, elveszett. Reprint kiadását a világ minden részéről keresik. Restitutio sorozatukban vannak reprintek (pl. Veszely–Imets–Kovács: Utazás Moldva–Oláhhonban – 1868), de feldolgozások is (pl. Erdélyi Iskola – laptörténet, antológia, repertórium). A Státus-tanulmányok sorozat első kötete Vécsey Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában című tanulmánykötete volt. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal tudták átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. Hamarosan minden könyvüknek elkészítik a digitális változatát is. Szegedi munkatársuk, Vincze Gábor történész kétévente egy-egy új forráskiadással jelentkezik. A Státus Kiadó eddigi száz könyvéből mindössze 12 készült magyarországi támogatással (is). /Ferencz Imre: A Státus száz könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./
2005. augusztus 1.
A csíkkozmási falunapok az 1848–49-es szabadságharc nyergestetői csatájának 156. évfordulója megünneplését is zászlajára tűzte. A nyergestetői ütközet egyike volt a szabadságharc legutolsó csatáinak, ahol egy maroknyi, szülőföldjéhez ragaszkodó honfi életét áldozta, szembeszegülve a hatalmas sereggel, az osztrák császár által behívott cári haddal. Ökumenikus istentisztelet után megáldották a hősök temetőjét, a belgiumi Horváth Vilmos Julianus-díjas által állíttatott kopjafát, majd a kegyelet koszorúit, virágcsokrait is elhelyezték az emlékműnél. /Ferencz Imre: Megemlékezés Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./
2005. augusztus 4.
Csíkszeredában megnyílt a Iasi-ban élő Bartos Jenő festőművész kiállítása. Bartos, aki 1945-ben született a Kovászna megyei Zabolán, több mint harminc éve él a Prut melletti városban, ahol előad a helyi képzőművészeti egyetemen. Az évek során számos egyéni és közös tárlaton mutatkozott be. /Ferencz Imre: Kiállítás a Golden Galleryben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./
2005. szeptember 1.
Életműdíjat adományoz a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Farkas Árpádnak, a Háromszék főszerkesztőjének. A díjátadásra a MÚRE hagyományos őszi szakmai tábora keretében, szeptember 3-án kerül sor a gyergyószárhegyi Lázár-kastély Lovagtermében. Az egyesület további két díjazottja Ferencz Imre (Hargita Népe) sajtó- és Majtényi Ágnes (Bukaresti Rádió) elektronikus média kategóriában. /MÚRE-életműdíjak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./
2005. szeptember 2.
A Hargita Megyei Kulturális Központ művészeti irányítója, Botár László festőművész elmondta, hogy szeptember elsejétől nemzetközi képzőművészeti alkotóműhely indult Csíkszeredában. A most induló alkotóműhely résztvevői neves képzőművészek, a hazaiak mellett Magyarországról Angliából Japánból és máshonnan is jönnek. Új szemlélettel rendelkező alkotási központ létrehozásáról van szó. /Ferencz Imre: Képzőművészeti alkotótábor Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./
2005. november 10.
Erdély történelmének háborús időszakát öleli fel Illésfalvi Péter, Szabó Péter és Számvéber Norbert magyarországi hadtörténészek Erdély a Hadak Útján, 1940–1944 /Puedlo Kiadó, Debrecen/ című, nemrég napvilágot látott kötete. Évtizedeken át mondhatni tabu téma volt nemcsak tudományos munkát írni e témakörben, de a visszaemlékezés is tilos volt. „Úgy véljük – írják a szerzők a bevezetőben –, hogy Erdély történelme az elmúlt másfél évtizedben – ha szabad így fogalmazni – felértékelődött”. A könyv tudományos igénnyel, jelentős mennyiségű magyar és német levéltári forrás felhasználásával készült. A könyv számos adatot és eddig még nem publikált fényképet közölt. /Ferencz Imre: Erdély a Hadak Útján. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./
2005. november 11.
2003-ban jelent meg Sopronban Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka, amely a kolozsvári Művelődés műhelyében készült. Szerzői: Csetri Elek történész és Szabó Béla képzőművész. A Csíkszeredából Sopronba áttelepedett Szabó Béla festőművész korabeli metszetek, festmények, történeti adatok alapján festette meg a fejedelmeket. Szabó Béla idén halt meg, az év elején. /Ferencz Imre: Erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./
2005. november 22.
November 21-én Csíkszeredában, a Kriterion Házban volt Balázs József gyergyóalfalvi festőművésznek a Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent albuma bemutatása és festészeti kiállításának megnyitója. A Műterem-sorozatban bemutatott festőművészről a kiadványban Márton Árpád írt előszót; a kiállítást Botár László festőművész nyitotta meg. /Ferencz Imre: Könyvbemutató és kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./
2005. december 2.
Új formában került a könyvespultra az idei év legszebb írásait – verset és prózát – tartalmazó kötet /Erdélyi szép szó/, amely negyvennyolc szerzőt vonultat fel, a legidősebbtől, az 1909-ben született Anavi Ádámtól a legfiatalabb nemzedéket képviselő Farkas Wilmann Éváig és Papp Attila Zsoltig, akik 1979-ben, hetven évvel születtek később. A kötetet Fekete Vince költő szerkesztette, a Hargita Kiadó és a Pro-Print Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot. Az Erdélyi szép szó a romániai magyar irodalom tükre, amely, akárcsak évtizedeken át a magyarországi Szép versek és Körkép, egy év terméséből, pontosabban az irodalmi folyóiratokban megjelent írásokból válogat. /(Ferencz Imre): Erdélyi szép szó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./
2005. december 8.
December 7-én meghalt Albert Antal, a hajdani Hargita napilap alapító főszerkesztője, aki 1989-ben nyugdíjasként ugyancsak alapítója lehetett a Hargita Népének. Tisztelettel vissza, hogy tanácsot adjon. A népszolgálat főszerkesztői igény volt az évek során az ő részéről. A diktatúra idején Albert Antal mindig megvédte a szerkesztőséget, megvédeni az újságíróit. Színvonalas, bátor lapot csinált, bevonva a szerkesztőségbe olyan személyiségeket, mint Székely János, Szabó Gyula, Beke György, Sütő András, Varró Ilona és mások. A Hargita Kalendárium az évek során az ő szerkesztésében lett országos érdeklődésre számot tartó kiadvány. /Ferencz Imre: Búcsú Albert Antaltól. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./
2006. február 28.
Megjelent Ferencz Imre Történelmi lóárverés /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című könyve, amely a szerzőnek a hajdani Tromf /Csíkszereda/ című szatirikus hetilapban és a Hargita Népe szilveszteri számaiban megjelent humoros írásait tartalmazza. Ezek az írások a mezőgazdasági termelőszövetkezetek felszámolásától a 2004. december 5-i népszavazásig mintegy tizenöt évet fognak át. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./
2006. március 6.
Ferencz Imre büszke arra, hogy a napokban megjelent, Madár a fényben című könyvében ez áll: A könyv megjelenését Csíki Közbirtokosságok támogatták. A könyv a szerzőnek az utóbbi három évben a Hargita Népében megjelent jegyzeteit tartalmazza. A közbirtokosságok történelmi múlttal, hagyományokkal rendelkeznek, és az elkövetkező időszakban remélhetőleg Székelyföld gazdasági és szellemi gyarapodásának meghatározó tényezői lehetnek. Már eddig is művelődési otthonokat, templomot és iskolát újítottak fel. /Ferencz Imre: Könyv és birtokosság. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./
2006. április 7.
Ferencz Imre a Hargita Népében megjelent írásait tartalmazza Madár a fényben /Alutus Kiadó, Csíkszereda, 2006/ című kötete, melyet nagy elismeréssel méltatott kollégája. /Ady András: Továbbképző a szűkebb pátriáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./
2006. április 21.
Margittai Gábor, a Magyar Nemzet munkatársa az elcsatolt területek magyarságáról 2001 és 2004 között megjelentetett riportjait gyűjtötte csokorba Külső magyarok. Utazás a végeken /Magyar Nemzet könyvek/ címen. A kötet mintegy harmadrésze a Székelyföld és Gyimes gondjait, megoldatlanságait tárja elénk. Soraiból kitűnik, hogy a sok évtizedre visszatekintő kultúrharc 1989 után is tovább folyik. Az 1952-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön tapasztalt elrománosító törekvés és Gyimesfelsőlok önvédelmet szolgáló Szent Erzsébet Gimnáziuma a két jelképes pólus, amely közt egymásnak feszülő erők küzdenek. Diószegi László, Tánczos Vilmos, Kiss Loránd, Bilibók Jenő, Pozsony Ferenc szolgálata, munkássága jelzi, hogy a csángóság ügyének ma is akadnak igaz apostolai. Dél-Erdélyben, ahol a románság térhódítása szinte beteljesedett, a szórványlét tragikus végkifejlete megállíthatatlan. A régió vészesen fogyatkozó magyarsága életében támaszthat-e új reményt Böjthe Csaba apostoli munkája, a református szórványlelkészségek szolgálata? Máramarossziget hajdan volt jogakadémiája, református tanítóképzője, nagyhírű piarista gimnáziuma már a múlté. Az asszimiláció folyamata vészes gyorsasággal folyik. Kárpátalja „Ukrajna legelhanyagoltabb tartománya”. Ferencz Imre, az Aknaszlatinán missziós szolgálatot vállalt csíki székely katolikus pap templomokat épített, segélyszervezeteket alakított, anyanyelvi óvodát hozott létre. Kiutálták őt Kárpátaljáról. Késmárk, Lőcse, Liptószentmiklós, Podolin utcáin magyar szó csak elvétve hallatszik. A „bűnös nemzet” kollektív bélyege, a benesi kitelepítés miatti rettegés fájó sebek. A szerb tisztogatási akciók magyar áldozatainak számát negyvenezerre becsülik. A csurogi temető összetört márványtáblája példázza, hogy a legyilkoltakra emlékezni ma sem szabad. A szerző szól a belső erőkről, a helyi kezdeményezőkről, a küzdelmet felvállalókról. A szombathelyi civilek szolidáris akcióival Dél-Erdélyben, a szerbiai Bácskában és Bánátban elgazosodott tömegsírokat ásnak elő a feledésből, elhagyott temetők már félig földbe süllyedt fejfáit állítják helyre, hozzájárulásukkal a kárpátaljai Técsőn szobrot emeltek Hollóssy Simonnak, Bácskában és Kárpátalján könyvkiadáshoz nyújtottak segítséget. /Máriás József: Utazás a végeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./
2006. április 29.
Az RMGE Maros megyei szervezete, a Polgár-Társ Alapítvány, az Öko Biznisz Program, Hargita Megye Tanácsának alelnöki kabinetje és a Gyergyói Gépkör Szövetség szervezésében került sor április 28-án Csíkszeredában a Gazdaképzés a Kárpát-medencében elnevezésű felnőttképzésre. A fórumon mintegy száz személy volt jelent, többnyire fiatal gazdák. A konferenciát ápr. 29-én Gyergyószentmiklóson a gyergyói gazdák számára is megtartják. A program finanszírozói az Új Kézfogás Közalapítvány és a magyarországi Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. /Ferencz Imre: Gazdaképzés a Kárpát-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2006. május 22.
Gyergyóremetén második alkalommal szervezték meg a Bárdos Lajos Gyermekkari Fesztivált a Kárpát-medencén átívelő XXX. Bárdos Lajos Zenei Hetek rendezvénysorozat keretében. A Szent Lénárd-templomban sorra énekeltek a részt vevő kórusok. Budapesti iskolai kórus is fellépett, mellettük a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium vegyes kórusa, a csíkszeredai Nagy István és a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola kórusa. /Ferencz Imre: Bárdos Lajos kórusfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./
